Adózás 2020

2020. január 10.
Tusnádiné Ágoston Márta

Adózás rendje, adóigazgatás

  • Bővült az automata berendezés (kezelőszemélyzet nélkül üzemelő gép) bejelentési kötelezettsége. (Ilyen pl. a parkoló, fotó automata, menetjegykiadó automata…)
  • 2020-tól elektronikus keresetkimutatást kérhet minden természetes személy a NAV-tól. A NAV tájékoztatás küld azon természetes személyeknek, akik foglalkoztatója elmulasztott valamely adó- és járulék bevallást, illetve befizetést.
  • A helyi iparűzési adó alanya a NAV-hoz is bejelentheti a telephelyek címét, valamint az adóügyben eljáró meghatalmazott nevét. A NAV továbbítja a bejelentést az érintett önkormányzatok felé, ezzel nem kell minden önkormányzat felé benyújtani a bejelentést, meghatalmazást. Az iparűzési adó bevallást a NAV felé is lehet teljesíteni.
  • A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelem, vagyon megállapítására vonatkozó iratmegőrzési kötelezettség 5 évről 10 évre nő! Ez mind a magánszemélynél, mind a kifizetőnél fennáll már a 2018-tól keletkezett jövedelmekre vonatkozóan is. Ezzel egységessé válik a 10 éves elévülési idő minden közösségi tagállamban.
  • A határon átnyúló ügyletek adatszolgáltatása: elsődlegesen az adótervezésben közreműködő alanyok (adótanácsadók, könyvelők, ügyvédek, bankok, … stb.) a NAV által közzétett nyomtatványon adatot szolgáltatnak valamennyi adónem vonatkozásában, kivéve az áfa, jövedéki adó, járulékok. Ezt először 2020. augusztus 31-ig kell teljesíteni a 2018.06.25 – 2020.07.01. közötti ügyletekre, ezt követően havi adatszolgáltatás lesz. Ez a szabály, bejelentés érintheti például a külföldi kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos ügyleteket, támogatást, … stb.
  • Amennyiben egy adózó nem, vagy nem jogszerűen teljesíti a NAV felhívását a megjelölt határidőn belül, akkor a NAV 5 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot vethet ki. Kivéve, ha kimentési kérelemmel igazolja a késedelem okát.
  • Adatbiztonság: a NAV a közösségen belüli automatikus információ cserét CNN-hálózaton keresztül teljesíti, majd az adatokat az Európai Bizottság által létrehozott központi adattárban rögzítik, tárolják.
  • Adófolyószámla: az önkormányzati adóhatóságok szeptember 10-ig értesítik az adózót az ezer Ft-ot meghaladó tartozásunkról. A NAV továbbra is október 31-ig küld értesítést az 5 ezer Ft-ot meghaladó adótartozásokról.
  • Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások:
    -   2020-tól megszűnnek az egyéni vállalkozói igazolványok (eddig sem volt kötelező, a meglévők pedig érvényüket vesztik). A meglévő igazolványt az egyéni vállalkozó köteles 2020. március 1-ig leadni a NAV részére. 
    -   A NAV-hoz kerül az egyéni vállalkozók nyilvántartása, és ezek változásának követése. A hatósági ellenőrzési feladatok továbbra is az önkormányzatoknál maradnak. 

 

ÁFA

2020. január 1-től:

Online pénztárgép használatakor nem lehet beütni a pénztárgépbe azokat a tételeket, amiről számlát is kiállítottak. (Különben dupla árbevételi adatszolgáltatás lenne a NAV felé). Ebből adódóan érdemes szemfülesnek lenni akkor is, amikor számlát kérünk egy beszerzésről, és jelezzük előre számlaigényünket!!

Családi ház/lakás építés/értékesítés kedvezményes 5%-os áfa alkalmazása 2020-től megszűnt, de van átmeneti rendelkezés:

  • Ha legkésőbb 2018.11.01-jén az építő megszerezte az építési engedélyt (építés bejelentés), akkor 2023.12.31-ig alkalmazhatja az 5% áfa mértéket az adott építkezés tekintetében. Természetesen az 5% áfa mérték alkalmazására előírt további feltételt továbbra is alkalmazni kell. 
  • Minden egyéb esetben 27% áfával kell számlázni a lakás/családi ház építést/értékesítést.

Szálláshely szolgáltatás áfa kulcsa 18% áfáról 5%-ra csökkent. Emellett a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásból származó bevételre 4% turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni (akkor is ha az szálláshely szolgáltató alanyi áfa mentes). 

A behajthatatlan követelések áfáját vissza lehet igényelni, önellenőrzés keretében, az alábbi feltételek egyidejű teljesülésével:

  • Az eredeti ügylet 2015.12.31 után teljesült.
  • Behajthatatlan követelésnek minősül:
    -  Végrehajtási vagy felszámolási eljárás során igazolható, hogy a követelésre nincs fedezet (végrehajtói, felszámolói nyilatkozat).
    -  A követelést a hitelező felszámolási-, csőd eljárás során egyézségi megállapodás alapján elengedte.
    - Igazolható, hogy a felszámolási, adósságrendezési eljárás befejezésekor a követelésre a vagyonfelosztási javaslatban szereplő eszközök sem nyújtanak fedezetet.
  • A vevő független fél, nem kapcsolt vállalkozás
  • Írásban értesíteni kell a vevőt az adóalap utólagos csökkentéséről
  • Az adó az eredeti ügylet teljesítésekor, illetve a bevallás benyújtásakor
    -   nem áll felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt;
    -   nem szerepel a NAV nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkezők adatbázisában a teljesítés évében és az azt megelőző évben sem; 
    -   valamint nem törölték az adószámát.
  • A NAV nem adott tájékoztatást az adós adókötelezettségének megkerüléséről.
  • Az érintett számla fizetési határideje óta legalább 1 év eltelt.
  • Az alapügylet ellenértéke más módon nem térült vagy nem térül meg.
  • Az önellenőrzés benyújtásával nyilatkozni kell a NAV felé 
    -   a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
    -   a vevő nevéről, adószámáról,
    -   arról, hogy az ellenérték más módon nem térült, térül meg.

Vevői készlet: az EU tagállamon belüli vagyonmozgatás (egy társaság termékének átszállítása tárolás, majd értékesítés céljából) közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek/beszerzésnek minősül Magyarországon. Maximálisan 12 hónapig minősül egy termék vevői készletnek, ezt követően az eladónak bejelentkezési és adófizetési kötelezettsége van a célország tagállamában (a másik tagállamban). 

A számlázó programok adatszolgáltatása és az ezzel kapcsolatos számlázási szabályok finomítása 3 ütemeben valósul meg Magyarországon. Az első ütem 2018.07.01 volt a legalább 100 eFt áthárított áfát tartalmazó számlák tekintetében. A második ütem 2020.07.01-től valósul meg minden belföldi adóalany részére kiállított számlákra vonatkozóan, míg teljeskörű adatszolgáltatásra 2021.01.01-től kerül sor. 

Számlázási szabályok változása 2020. július 1-től: 

  • A számlakiállítás határideje jelenleg 15 nap, 2020. július 1-től már 8 nap lesz! 
  • Minden belföldi adóalany részére kiállított számlára rá kell írni a vevő adószámát (8 számjegy!), a számla összegétől függetlenül!!! 
    -   Akkor is, ha a számla nem tartalmaz áfát, azaz adómentes, áfa körön kívüli, fordított áfás vagy különbözeti adózású az ügylet.
    -   Ezekről a számlákról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV felé.
    -   Nem tartoznak ebbe a körbe a természetes személy vevők és az EU közösségi ügyletek, mivel nincs belföldi adószámuk. Ez a kör még kimarad a NAV adatszolgáltatásból.
    -   Fordított adózás esetén továbbra is a vevő adószámának mind a 11 számjegyét rá kell írni a számlára, közösségi ügylet esetén pedig továbbra is a vevő közösségi adószáma kerül a számlára!!! 
  • Ha egy adózó kézi számlát állít ki, az adatszolgáltatási kötelezettségét továbbra is manuálisan teljesíti a NAV által működtetett onlineszamla.nav.gov.hu felületen. Ebben az esetben figyelni kell az előleg+végszámla összegeire, mert a végszámla jelentésénél már csak a különbözetet (előleggel csökkentett végösszeget) kell jelenteni. 
  • A fentiek okán javasoljuk a kézi számlatömbök selejtezését (ha van ilyen) és a számlázó program bevezetését. A félreértések elkerülése érdekében fontos hangsúlyozni, hogy a kézi számla használata sem lesz tilos, csupán dupla munkaidő ráfordítást jelent majd a manuális adatszolgáltatás miatt. Amennyiben vannak olyan partnerek, akik rendszeresen kézi számlát állítanak ki az Ön cége részére, javasoljuk hogy hívja fel partnere figyelmét a fenti változásokra! Ezzel együtt felkészülünk arra is, hogy minden beszerzés esetén meg kell adnunk a vevő (cégünk) adószámát, és ennek hianyában nem fogunk számlát kapni a vásárlásról.
  • Ezzel párhuzamosan kiszélesedik a bejövő (termékbeszerzések, igénybevett szolgáltatások) számláinak jelentése is az adóhatóság felé, és az áfa összegétől függetlenül az áfa bevallásban továbbra is jelenteni kell a belföldi ügyletekből származó áfa levonás gyakorlásáról. 
  • A speciális jellegére tekintettel áfa mentes tevékenységekről is számlát kell kiállítani (pl. egészségügyi szolgáltatások, fogorvos-fogtechnikus szolgáltatása, egyéb oktatás, ingatlan értékesítés). Az adminisztráció és a könyvelés követhetősége érdekében az adózók többsége már eddig is számlázta ezeket az ügyleteket.

Számlázási szabályok változása 2021. január 1-től: 

  • A számlázó programok minden számláról adatszolgáltatás teljesítenek a NAV felé, beleértve az adószámmal nem rendelkező vevők részére kiállított számlákat is. Az adatszolgáltatás nem fogja tartalmazni a természetes személy vevő nevét és címét, de minden egyéb adat továbbításra kerül az adóhatósághoz. 
  • Kivételt képeznek ez alól a közösségi ügyletek (másik tagállambeli vevő), és a távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok szerinti kiállított számlák (áfa körön kívüli ügylet).

 

Megszűnt az EVA

Az EVA megszűnésével minden korábbi EVA alany 2020-tól áfa alany lesz. Az áfával kapcsolatos bejelentést 2020. január 15-ig lehet megtenni. Amennyiben nem történik meg a nyilatkozattétel, akkor az általános szabályok szerinti áfa fizetési kötelezettség és társasági adó alanyiság lesz az irányadó.

Ha egy adózó 2019-ben bevételi nyilvántartást vezetett és 

  • 2020-tól KATA adózást választ, akkor érdemes mérlegelni az áfa mentesség választásának előnyeit (2020. január 15-ig!!). 
  • Ha a Bt/Kkt 2020-tól társasági/kiva adónemet választ, akkor ezzel visszakerül a Számviteli törvény hatálya alá. Ennek következtében 2020.01.01. napra nyitó mérleget kell készíteni, amit könyvvizsgálónak kell hitelesíteni. A nyitó mérleg megfelelő összeállításának adózási vonzata is van, ezért fontos a körültekintő hozzáállás!
  • Ha egyéni vállalkozó az adóalany, akkor választhatja az Szja törvény szerinti adózási formákat is. 

Ha a korábbi Eva alany 2019-ben kettős könyvelést vezetett (beszámolót készített), és 2020-tól a társasági adót / kivát választja, akkor nincs könyvvizsgálati kötelezettsége.

A társasági adó választása esetén 2020.02.29-ig adóelőleg bevallást kell benyújtani, ami éves szinten a 2019-ben elszámolt összes bevétel 1%-a. 

 

Számvitel

Kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának felső értékhatára 100eFt-ról 200eFt-ra nőtt! 

  • Ezt a 2020-tól használatba vett eszközökre lehet először alkalmazni, mindegy mikor történt a beszerezés! A korábbi beszerzés esetén az alkalmazás feltétele, hogy befejezetlen beruházásként szerepeljen a 2020. évi főkönyvi nyitásban. 
  • Ehhez számviteli politika módosításra is szükség van.

Az építőiparban jellemzőek szerit ha a tárgy évben (pl. 2019) kiállított számlának egy része fizikailag még nem teljesült (pl. a szerződés szerint számlázni kellett, de a tényleges munka még nincs elvégezve), akkor az el nem végzett munkára eső árbevételt a tárgy évben (2019-ben) el lehet határolni a következő (2020) évre. Korábban ilyen esetben az árbevételre eső önköltséget kellett készletre venni befejezetlen termelés értékeként. 

Ha szerepel a lekötött tartalékban pótbefizetés, és erről a a tag lemond, akkor azt át kell sorolni az eredménytartalékba. 

  • Ez magánszmély tulajdonos esetén illetékköteles, egyébként illetékmentes. (Ha a tag kedvezményezett átalakulás során mond le, akkor illetlékmentes.)
  • Mivel eredménytartalékba kerül, ez az összeg osztalékként kifizethető lesz, de a kifizetéskor újra adózik az általános, osztalékfizetési szabályok szerint!

 

SZJA

A 4 vagy több gyermekes anyák adókedvezménye:

  • 2020. január 1-től élethosszig mentesülnek az szja fizetése alól a legalább négy gyermeket nevelő anyák (apák nem).
    -   vér szerinti vagy örökbefogadott szülőként 4 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy
    -   családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága a gyermek vonatkozásában legalább 12 éven keresztül fennállt. 
  • Igénybe vehető a munkaviszonyból származó bér jövedelemre.
  • Nem vehető igénybe végkielégítés szja törvényben előírt mérték feletti összegére, a magánszemély által megbízási vagy vállalkozási tevékenységből származó jövedelemre, az önálló tevékenységből származó jövedelemre (pl. ingatlan bérbeadás), tőkejövedelmekre, kamatjövedelmekre, vállalkozói kivétre, … stb.
  • Minden kedvezményt megelőzően vehető igénybe ez az szja adómentesség, adóelőleg nyilatkozat formájában. Ezt követően lehetőség van az egyéb családi adókedvezmények érvényesítésére is.

Tartós befektetési szerződést (TBSZ) köthet 2020-tól a bizalmi vagyonkezelő, és a magánalapítvány is. Ennek részletszabályai bekerültek a törvénybe. 

A Szja tv. bevezette a magánszálláshely és egyéb szálláshely fogalmát. Magánszemély és egyéni vállalkozó csak magánszálláshelyet üzemeltethet, egyéb szálláshelyet nem.  

Az egyéni vállalkozó alapíthat egyszemélyes Kft-t (az alapításban más tag nem vehet részt), így jogutódként már nem egyéni, hanem társas vállalkozóként folytatja tevékenységét. Az egyéni vállalkozás, mint jogelőd megszűnik. Az „átalakuláshoz” leltárt kell készíteni de könyvvizsgálati kötelezettséget nem jelent. A Kft bejegyzését követő 5 évig az alapítő egyéni vállalkozó nem létesíthet újabb egyéni válallkozói jogviszonyt, valamint nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A jogviszonnyal kapcsoaltos megszűnés, és létesítés bejelentéseit teljesíteni kell.

 

KATA

Alapjában nem változtak a szabályok, az őszi módosító javaslatok nem kerültek elfogadásra.

2019.07.01-től nőtt a főállású kisadózókat megillető Tbj. ellátások alapja: havi 50 eFt kata befizetés mellett 94,4 eFt helyett 98,1 eFt, havi 75 eFt kata befizetés mellett 158,4 eFt helyett 164 eFt lett. 

Munkaviszonytól való elhatárolás: az 1 mFt/év bevételről továbbra is adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV felé a katás vállalkozónak, valamint a számlát befogadó vállalkozónak is. Ezen szerződések tekintetében a NAV automatikusan vélelmezi a munkaviszony létesítését. Ennek ellenbizonyítása, igazolása a katás vállalkozót terheli! Az adóhatósági ellenőrzési célok között 2020-ban szerepelnek a katás vállalkozások. 

 

TB - SZOCHO - EKHO

2020. január 1-től 

  • A mininálbér: 161.000 Ft/hó
  • A garantált bérminimum: 210.600 Ft/hó
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék: 7.710 Ft/hó
  • Pontosították a szocho kedvezmények körét.
  • Minden nyudíjast megilleti a járulék kedvedzmény, így a nekik kifizetett összeget csak 15% szja-t terheli (eddig csak nyugdíjas munkaviszony esetén volt alkalmazható ez a szabály)
  • Az EU-kártya lejárata előtt 30 nappal már lehet igényelni az új kártyát (korábban nem lehetett, csak lejárat után) 

2020. július 1-től új társadalombiztosítási törvény lép hatályba

  • Összevonják a munkavállalóktól levont járulékokat: a jelenleg a 10% nyugdíjjárulék, a 7% egészségbiztosítási járulék és a 1,5% munkaerőpiaci járulék egyéségesen 18,5% társadalombiztosítási járulék lesz. Ezt a jelenlegi 2 helyett majd csak 1 bankszámlára kell utalni a NAV felé.
  • A családi adó- és járulékkedvezmény a teljes társadalombiztosítási járulékra érvényesíthető lesz (jelenleg a 1,5%-ra nem érvényesíthető)
  • Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetén a 18,5% társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér (ez kedvezőbb lett), a 17,5% szochot pedig továbbra is a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni.
  • Ha a természetes személy az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizeti, és a tartozás meghaladja a 3 havi kötelezettség összegét, akkor a TAJ száma érvénytelen lesz, melynek következtében egészségügyi szolgáltatás tértésmentesen nem vehető igénybe (kivéve ha tartozást kiegyenlítette).
  • További szocho csökkenés várható az év során! 

A kifizető által fizetendő ekho mértéke 2019.07.01-től a szocho csökkentésével összhangban 19,5 %-ról 17,5%-ra mérséklődött.

 

KIVA

A kiva mértéke 2020-tól 12%-ra csökkent.

 

Társasági adó – reklámadó 

A reklámadó mértéke 2019.07.01 - 2022.12.31 közötti időszakban 0%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a reklám közzétevők mentesülnek a nyilatkozattétel alól a megrendelő felé, így a társasági adóalap növelés sem releváns.

Az adó felajánlást 2 ütemben lehet teljesíteni: adó előlegből és az éves adóból (mivel az adófeltöltési kötelezettség megszűnt). Az adóelőlegből a korábbi 50% helyett az adó 80%-át, az éves adóból pedig változatlanul legfeljebb az adó 80%-át lehet felajánlani. Az adójóváírás mértéke változatlan: az előlegből átutalt összeg 7,5%-a és az éves adóból átutalt összeg 2,5%-a. Az adó-felajánlás feltétele az adóelőleg határidőben történő megfizetése. Ha ez nem történik meg, kimentési kérelem benyújtására van lehetőség. 

A KKV beruházási adókedvezmény értékhatára:

  • 2019.07.24-től: kisvállalkozás esetén 300 mFt, középvállakozás esetén 400 mFt;
  • 2021.01.01-től: kisvállalkozás esetén 200 mFt, középvállakozás esetén 300 mFt;
  • 2022.01.01-től: kisvállalkozás esetén   50 mFt, középvállakozás esetén 100 mFt.

A fejlesztési adókedvezményeknél változtak a foglalkoztatáshoz kötött feltételek.

Műemlék-kedvezmények (ingatlanok, eszközök) pontosításra kerültek, mely a 2019-es adóév végén már alkalmazható.

A szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanuló után az adóalapot csökkenteni lehet minden megkezdett hónapra, a minimálbér 24%-ával és a foglalkoztatás ideje alatt (max. 12 hónapon át) elszámolt, befizetett szocho összegével.

Csoportos társasági adózás (CSOPTA) választásának feltétele, hogy a csoporttagok egymásban vagy más személy a csoporttagokban legalább 75%-os szavazati jogon alapuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkezzen. A közeli hozzátartozók szavazati jogát egyben kell számítani. 

  • A tevékenységét év közben kezdő adóalany is lehet csoporttag. 
  • A megszűnés főszabály szerint az adóév végén lehetséges (kivéve ha évközben ennek deklarált oka van, de ekkor megszűnésnek a megelőző üzleti év utolsó napját kell tekinteni, mintha a CSOPTA létre sem jött volna). 
  • Az adózás folyamata: a bevallás benyújtási határidejét megelőző 15. napig a csoporttagok nyilatkozatban megküldik egyedi adóalapjukat (beleértve a jövedelem-(nyereség) minimum választását) a csoportképviselő felé, a módosítás következményeként a NAV felé már nem kell nyilatkozni. A CSOPTA adóbevallást kizárólag a csoportképviselő nyújtja be.
  • Ha a csoporttagnak korábban volt fejlesztési tartaléka, illetve a jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezménye, akkor az ezzel kapcsolatos adókedvezményt visszakell fizetni, melyet a csoportképviselőnek kell a bevallásában szerepeltetnie.
  • Az adókedvezményeket a csoport tag és a csoportképviselő szoros együttműködésével lehet igénybe venni. 
  • CSOPTA esetén is lehetőség van az adó-felajánlásra.
  • Ezen szabályok már a 2019-es adóévre is alkalmazhatók.

A tőkekivonási adók célja, hogy ha egy adózó valamely állam adójogrendszerén kívülre helyezi adóügyi illetőségét, kivonja az eszközeit, akkor a szóban forgó állam megadóztathassa a területén keletkezett tőkenyereségek gazdasági értékét (még akkor is, ha a tőkekivonás időpontjában még nem realizáltak nyereséget). 

  • Ezt adóalap növelő tételként kell alkalmazni.
  • E tekintetben kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, ha az adózó és más személy között fenn áll a legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett szavazati jog-részesedés vagy legalább 25 % közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25%-os nyereség részesedés. 
  • Konszolidált beszámoló esetén marad az általános kapcsolt vállalkozások definíciója azzal, hogy már az 50%-os mérték is elég, nem feltétel a többségi mérték. 

Bővül a transzferár szabályok alkalmazási köre. Már nem csak a közép- vagy nagyvállalkozásra vonatkozik a kötelezettség, hanem arra az esetre is, amikor 

  • a Kft visszavásárolt saját üzletrészét térítés nélkül átadja vagy jegyeztt tőke leszállítással bevonja;
  • a gazdasági társaságban apport szolgáltatással válik egy személy többségi befolyású taggá

 

Illeték

2020. február 1-től vagyonátruházási illeték terheli a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását. Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értékének és az ingatlan megszerzés időpontjában fennálló forgalmi értékének különbözete. Az illeték mértéke 90%. Az illetéket az átruházó fizeti. 

 

Amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, keresse irodánkat bizalommal.